Üdvözöllek a movie-moments.gp-n, ahol különböző műfajú és stílusú filmek sokaságával találkozhatsz. Az oldal fő irányelve, hogy az általam megnézett filmeket véleményezem, ezzel bemutatva őket. Mindemellett számos extrát is igyekszem hozni, úgymint friss hírek, színészek életrajzai, ikonok, stb... Nézz körül, olvass és ha megtetszett az oldal máskor is várlak vissza! Jó szórakozást! :)
Az oldal bárhol tartalmazhat SPOILERT! Sehol sincs jelölve, így teljes mértékig a saját felelősséged, hogy mit és meddig olvasol!! (Spoiler: irodalmi művekre, filmekre, videojátékokra stb. vonatkozó olyan információ, amelynek idő előtti közlése elrontja, tönkreteszi a befogadás élményét. Leggyakrabban a végkifejlet elárulását jelenti, de kulcsfontosságú információk (főleg hosszabb alkotások esetén) nem csak a mű végén találhatók.)
Cserék
vár: -
1/20
Cserék, bárki jelentkezhet, de én döntök. :)
A jóképű, fiatal Adam az autizmus enyhébb formájában, Asperger-szindrómában szenved, és megpróbál együtt élni a betegségével. Élete azonban váratlan fordulatot vesz, amikor egy csinos nő költözik a szomszédságába. Adam igyekszik a lehető legtöbbet kihozni magából, hogy felkeltse Beth figyelmét, ám kommunikációs nehézségei miatt ez nehezen megy. Beth-nek köszönhetően egy új világ tárul fel Adam előtt. A férfi rájön, hogy kellő türelemmel és megértéssel javíthat az állapotán, és a kapcsolatuk talán szorosabbá válhat, mint ahogy azt korábban gondolta volna.
Ez a film nagy hatással volt rám. Legalább már jó ideje ezen gondolkozom, márpedig szerintem ezzel már el is érte a célját. Adott egy beteg ember, az Asperger-szindrómás Adam, aki megpróbál boldogulni az életben. Majd jön egy lány, aki segít neki elindulni a változás útján. A film ennek az útnak a nehézségeit mutatja be.
Egyszerűen azt hiszem a jó filmekről nem is igazán lehet mit írni. Fel-felvillannak előttem a film képkockái, de nem érzem úgy, hogy bármihez is hozzáfűzni valóm lenne. Imádtam a történetet, a zenéket és a film egész hangulatát. Egyetlen dolog volt, amit hiányoltam a végéről, mert amolyan igazi HappyEnd-párti vagyok... Szóval vártam volna valami igazán romantikus befejezést, hogy Adam a könyvet lapozgatva végignézi a történetüket, melynek a végén újra találkoznak és felnézve a könyvből ott látja őt magát is... :D Persze ennek csak én örültem volna, de azért így is egy aranyos és kerek történet született, az emberi szerelemről, a boldogság eléréséről, a kitartásról.
Sajnos amúgy a filmet kis hazánkban nem igazán reklámozták és tudtommal szinkronosan se jelent meg, így talán elég kevesen is hallottak róla. Pedig igazán kár, mert talán ezzel a filmmel valami értelmes is került volna a hazai piac kínálatába.
Hát Hugh Dancy már önmagában is elvitte a filmet. Egyszerűen fantasztikus volt ebben a karakterben. Minden egyes mozdulata és reakciója megfelelő volt. Tökéletesen elhittem, hogy mikor vívódik, hogy mikor őrjöng, mikor szeret. A legjobb ő volt. A film női főszereplőjéért már kevésbé rajongtam. Rose Byrne se volt rossz, de szerintem semmi extrák nem nyújtott. Ő arra kellett, hogy Adam karaktere kibontakozhasson, ezt pedig el is érte. És ennyi. Talán még Peter Gallaghert említhetném meg, bár szerintem ő meglehetősen egysíkú színész az arcszerkezetével. Általában hasonló karaktereket alakít, mint itt is, de újat ő sem mutatott.
Szerintem ez egy nagyon bájos és megható történet, ami azért mégsem nyálas. Csodásan lefesti az emberi természetet és én mindenkinek nagyon ajánlom a filmet. Talán másra is lesz akkora hatással, mint rám. :)