Ismerd meg önmagad - ezt tanácsolták a régi görögök, és Percy Jackson ismeri is magát. Legalább is azt hiszi. A 12 éves srác nem tökéletes gyerek, jó néhány iskolából kirúgták már, de ő jól elvan így is. Hamarosan azonban rájön, hogy semmi sem az, aminek látszik. Egy furcsa idegen rábeszéli anyját, hogy küldje el egy különös nyári táborba, ami nem más, mint a félistenek titkos kiképzőközpontja. Percy itt tudja meg, hogy ő igazából Poszeidón eltitkolt fia. A fiú a görög mitológia szereplői között találja magát, és kénytelen részt venni hadakozásaikban: őt küldik el, hogy visszaszerezze Zeusz ellopott villámját, amit Hadész, az alvilág ura rejteget. Percy földön, égen és föld alatt üldözi a lopott villámot, közben nagyon jól szórakozik a halhatatlanok között, és isteni szerencséje van: teljesíti a feladatát, eljut New Yorkba, ahol az Empire State Building tetején várja őt az istenek és emberek ura: Zeusz.

 

Hmm. Egy újabb görög mitológiai elemekre épülő film. Az ötlet kétségkívül jó. Érdekessége, hogy Rick Riordan regénysorozatán alapul, a Percy Jackson és az olümposziak-on. A film az első rész alapján készült. Sokszor hallottam úgy emlegetni, hogy "a következő Harry Potter"... Nem rossz a film, de a HP szinte már kultusz, így ilyen szavakkal nem dobálóznék. Érdekessége, hogy a Percy Jacksont ugyanaz az ember rendezte, aki a HP és a bölcsek kövét, név szerint Chris Columbus.

Az effekteket szinte minden esetben tökéletesen összehozták legalábbis nekem tetszett. A minotauruszos résznél volt némi kívánnivalóm, de... :D Végül is az nem volt olyan feltűnő. Minden más teljesen élethű volt. Jah, talán még elejét, mikor Poszeidon kijött a vízből. Ott nevettem. :D A másik dolog, ami tetszett, hogy a kentaurok, meg a "szatír" nem gagyi animációk voltak, hanem rendes emberi (felső)testtel rendelkeztek.
Érdekes volt, ahogy a modern világba áthelyezték a történetet, jól megoldották, de végül is ugye ez is az író érdeme inkább.

A karakterek tetszettek. Az, ahogy érzékeltették az istenek nagyságát, a félistenek kisszerűségét. Inkább emberiek voltak, mint istenek. Azt is külön jó ötletnek tartottam, hogy az istenek kapcsolatban maradtak a gyermekeikkel, noha ők nem tudtak róla.
A zene szintén nagyon jó volt. Sok klasszikust és mai újdonságot is hallhattunk, amik üdítően hatottak, főleg, hogy a megfelelő jelenetek alá rakták be őket. El is nevettem magam, amikor meghallottam az AC/DC - Highway to Hell című számot, pont annál a jelentnél, amikor útra indultak, hogy eljussanak az alvilágba. :D Ötletes volt. :)

A történet végig megtartotta a színvonalat. Nem izgulta halálra magát az ember, de élvezetes nézni. Nem voltak túl unalmas részek, de lehetett röhögni a poénokon, meg az elcseszett dolgokon is. Ez utóbbiak sem rontottak túl sokat a filmen.

A szereplők... Főszerepben Logan Lerman, aki bár idősebb a könyvbeli karakterénél, szerintem jó volt a szerepben. A srác még elég újonc a szakmában, így csak néhány szemfülesnek lehet csak ismerős. A két barátja hasonló helyzetűek. A mellékszerepekben viszont sorra tűnnek fel a nagy nevek. Akit először láthatunk az Poszeidon, vagyis Kevin McKidd. Én tökre megörültem, amikor megláttam. :D Több filmben játszott már, bár egyiket sem láttam... :/ Mostanság viszont szerepet kapott a Grace klinikában, szóval aki rendszeresen nézi a sorozatot, annak ő sem lesz újdonság. Nagyon tetszett, tényleg. A másik akit rögtön Poszeidon után megláttam, az Zeusz volt. Újabb ismerős arc, Sean Bean, a Gyűrűk ura Boromirja. Uma Thurman pedig Medúzaként, Pierce Brosnan meg Kheirónként tűnik fel. Kétségkívül mindegyikük kihozta a karakterükből a maximálisat.

A film tehát tökéletesen megfelel egy könnyed családi szórakozásnak. Ha valaki valaki egy humoros, kalandos, családi fantasyt akar látni, akkor neki feltétlen ajánlott. Tökéletes kikapcsolódást jelent a nehéz napokra. :P

Előzetes:

Adatlapok:
port.hu
imdb.com